Nagy a forgalom az etetőnél

Talán a rossz idő vagy az hogy felfedezték a napraforgó magot, amit a tegnap tettem ki, de ma szokatlanul nagy volt a forgalom az etetőnél. A cinegék és a verebek után, egy új látogató is benézett hozzám. Csak egy pillanat erejéig maradt, így csak ezt az egy fotót tudtam készíteni róla:

Valaki meg tudná mondani, hogy ez milyen madár, mert én sajnos még nem ismerem?

Sorban állnak a szalonnáért...

Két kis veréb ül a fán egyik Péter, másik Pál - mint a mondókában.

Ízlik a cinegéknek a napraforgómag!

Megcsordult az eszterhéj

Vajon ki járt itt?

Vili a veréb

A profi madárfotósoktól azt tanultam, hogy egy beszállóágat (mert így hívják) kell kitenni. Oda is eszkabáltam egy ágat az etetőhöz. Meg is lett az eredménye, mint ahogy a képeken is látszik:

Virágot a virágnak

Fentről...

Cinege invázió

Most aztán felmegy a koleszterin szintem...

Te meg mit nézel?

Hussssss!

Az őzek futása

Ez csak egy jégvirág

Bezárta bimbóit hangtalan,
csillogott fehéren, hamvasan,
nem volt illatos, kábító...
csak gyolcsfehér, mint a hó.

Vakított mint a gleccserek,
egyre nőtt, mint a kisgyerek,
megrajzolt apró bokrokat,
csipkézett álomszép fodrokat.

Gyengéden nyitotta szirmait,
üvegre karcolva titkait...
leolvadt némán, csendesen,
s eltűnt a téllel... teljesen.

Ha egyszer mégis visszatér,
megismered, mert cinkfehér,
nem volt más, csak egy jégvirág,
de benne volt a fél világ.

Forrás

Belevágtam a madárfotózásba

Az egész úgy kezdődött, hogy kb. három hete készítettem egy madáretetőt. Persze az volt a "hátsó szándékom", hogy fotózzam őket az mellett hogy a madarak is jól lakjanak. Mostanáig vagy nem voltak éhesek vagy nem találták meg az etetőt. Ma aztán sikerült lekapnom őket. Egy dologra már rájöttem, ez egy olyan műfaj ami rengeteg türelmet igényel.
Majd lesz folytatás is, ma csak ezek jöttek össze...

Kamuflázs

Kolozsvár dísze

Galamblelkű galambok

A fotográfia története

Nem nagyon szoktam ilyen, fotó nélküli bejegyzést közzétenni itt a blogomon , de most megteszem. Úgy gondolom hogy ez a videó, amit a Duna TV Heuréka megtaláltam! című műsorában láttam, érdekelhet mást is.
Úgyhogy megosztottam:

A tordai hasadék

A tordai hasadék története

Erdélyben, a Torda mellett nagy harcot vívott a király a kunokkal. Futott a magyar sereg és futott a király is. A Torda feletti hegyélen vágtattak a magyarok, nyomukban a vérszomjas kunok. Szent László nyomában lihegtek a kunok, fejszéjükkel csaknem levághatták. A király ekkor felsóhajtott és imával fordult az egek Urához.
- Szabadíts meg Uram, hiszen éretted harcoltam!
Isten meghallgatta Szent László imáját és csodát tett! Kettérepesztette a hegyet a király mögött.
A kunok rettenve fogták vissza a lovaikat, mert hatalmas szakadék tátongott előttük. A király lova patkójának helye még évszázadok múltán is jól látszott ezen a helyen.

Forrás: szekelyderzs.com
Lásd még: Szent László legenda a székelyderzsi vártemplom freskóin